A központi gondolat
A szerkezet belülről tárul fel, arra kérve a közönséget, hogy a csiszolt felület mellett a rejtett felépítést is értékelje.
Minden alkatrésznek külön feladata van. A mesterség sok pontos döntés kapcsolatából születik, nem egyetlen erőfeszítés nélküli gesztus mítoszából.
A tinta és a részecskék kortárs vizuális nyelvvel kapcsolják össze a hagyományt. Az örökség akkor kap új erőt, ha fegyelmét megőrizve tud belépni a jelenbe.
Az időgyűrűk és a csoportképek a tárgyról azokra az emberekre terelik a figyelmet, akik megőrzik és újraértelmezik a benne rejlő tudást.
Az örökség így aktív cselekvés: jól örökölni azt jelenti, hogy mélyen megértjük, türelmesen gyakoroljuk, és elevenebben adjuk tovább a mesterséget.